TANGÓ TANFOLYAM BUDAPEST - SENIOR TANGO KLUB - ARGENTIN TANGÓ - BudaiTangoClub - BUDAI TANGÓ

Az Alzheimer-kór ellen

TUDJA ÖN AZT, HOGY A LEGÚJABB KUTATÁSI EREDMÉNYEK SZERINT AZ IDŐSKORI DEMENCIA ÉS AZ ALZHEIMER KÓR ELLEN MESSZE AZ EGYIK LEGHATÁSOSABB MEGELŐZŐ MÓDSZER AZ ARGENTIN TANGÓ INTENZÍV GYAKORLÁSA? 

A rendszeres tánc okosabbá tesz minket. Kutatások bizonyítják, hogy a biciklizés, úszás, golfozás: 0%-kal, az olvasás: 35%-kal, a keresztrejtvényezés heti négy alkalommal: 47%-kal és a rendszeres tánc: 76%-kal csökkentette a demencia kockázatát.


FIGYELEM! Sajtóközlemény!

ALZHEIMER VILÁGNAP - 2014 szeptember 21.

Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága

Budapest, 2014. szeptember 19.


AZ ALZHEIMER-KÓR ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA 2014. szeptember 21.


JÓ  HÍREINK VANNAK!

PREVENCIÓVAL  CSÖKKENTHETŐ  A  DEMENCIA   KIALAKULÁSÁNAK   KOCKÁZATA! 

A 2016.  ÉVI  ALZHEIMER  VILÁGKONFERENCIA  BUDAPESTEN LESZ!


ALZHEIMER VILÁGJELENTÉS 2014

A Nemzetközi Alzheimer Társaság 2014. szeptember 17-én Londonban, “Demencia és Rizikó Csökkentés: a védő és változtatható tényezők analízise” címmel  tette közzé idei Világjelentését, amelyben arra szólítja fel az illetékeseket, hogy szükséges a demenciát is a Nem Fertőző Betegségekkel egyetemben a globális és a nemzeti közegészségügyi programokba  integrálni.

A Világjelentés meggyőző bizonyítékot közöl a demencia rizikójának csökkentésére. A népesség számára fennálló demencia kozkázatokat csökkenteni lehet a dohányipar ellenőrzésével, a hatékonyabb megelőzéssel, a magas vérnyomás és a cukorbetegség felismerésével és ellenőrzésével.

A Jelentésben a londoni King’s College professzora, Martin Prince hangsúlyozza, hogy a demenciát még késői életkorokban is ugyanúgy potenciálisan csökkentheti a cukorbetegség és a magas vérnyomás féken tartása, mint a dohányzás beszüntetésére és a szív-érrendszeri megbetegedések csökkentésére tett intézkedések. 

Megállapitotta, hogy a cukorbetegség 50 %-kal emelheti a demencia rizikóját. 

Mivel a túlsúlyosság és a fizikai aktivitás hiánya fontos kockázati tényezők a cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásában, emiatt szintén célterületek.

Míg a magas-jövedelmű országban az emberek szív-érrendszeri egészségállapota javul, sok alacsony- és közepes-jövedelemű ország állampolgárai növekvő mértékben vannak kitéve szív-érrendszeri rizikó tényezőknek, emelkedik esetükben a cukorbetegség, a szívbetegség és az infarktusok előfordulási mutatója.

A Jelentés rávilágít arra, hogy a dohányzás elhagyása erős korrelációt mutat a demencia kockázat csökkenésével. Azok a tanulmányok, amelyek a 65 éves és idősebb korosztályban vizsgálták a demencia előfordulást, azt mutatják, hogy a volt dohányosok is hasonló rizikóval számolhatnak, mint a nemdohányzók, míg azok akik továbbra is dohányoznak, sokkal magasabb rizikót vállalnak.

A jelentés kihangsúlyozza, hogy ha idős korunkat egészségesebb aggyal érjük meg, valószínűleg tovább élünk boldogabb és önállóbb életet és sokkal kisebb az esélyünk arra, hogy kifejlődik a demencia. Az agy egészségének támogatása egész életen át fontos, de különösen fontos a középkorúak esetében, mert az agyi elváltozások már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdődhetnek. 

Az egészségesebb életvezetés pozitív lépés afelé, hogy megelőzzünk számos hosszú távú betegséget, beleértve a rákot, a szívbetegséget, az infarktust és a cukorbetegséget. Soha nem  késő változtatni!

A legtöbb ember nincs tudatában azoknak a tényezőknek és tevékenységeknek, amelyek potenciálisan csökkentik a demencia kockázatát. 

Hat emberből alig egy (17%) tudta, hogy:

- a barátokkal és a családdal való szociális kapcsolata csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. 

- Az embereknek csak negyede (25%) azonosította, mint lehetséges tényezőt a túlsúlyosságot és 

- ötből csak egy (23%) mondta, hogy a fizikai aktivitás csökkenti a kockázatot, segít a memória megőrzésében.  

A felmérés azt is feltárta, hogy több, mint kétharmada a megkérdezetteknek (68%) aggódik, hogy későbbi életszakaszában  demenssé válik. 

Martin Prince professzor szerint számos tanulmányból már most is van bizonyíték arra, hogy a demencia előfordulása csökkenő tendenciát mutat a magas-jövedelmű országokban, amely a lakosság rendszeres oktatásával, a növekvő tudatossággal, a javuló  szív-érrendszeri egészségi állapotával hozható összefüggésbe. 

A Nemzetközi Alzheimer Társaság ügyvezető igazgatója, Marc Wortmann szerint közegészségügyi szempontból nézve fontos megjegyezni, hogy a demencia kialakulásának veszélyét növelő kockázatok ugyanazok, mint amelyek más Nem Fertőző Betegségekhez vezetnek, u.m. a szív és érrendszeri betegségek, daganatok, cukorbetegség és tüdőbetegség.

A Bupa Nemzetközi igazgatója,  Graham Stokes professzor szerint az életkor és a génállomány a betegség rizikófaktorai, de a nemdohányzás, az egészségesebb étkezés, a sport, a jó oktatás, az ember agyának aktívan tartása és tornáztatása is közrejátszik a demencia kialakulási esélyeinek minimalizálásában. Ezek a jó gyakorlatok lassíthatják a betegség előrehaladását azok esetében is, akik már demenciával élnek vagy akiknek tünetei vannak. 

A Jelentés tartalmazza, hogy az egészséges életmód nagyobb hangsúlyt kap a magas-jövedelmű országokban, mint az alacsony- és közepes-jövedelmű országokban. 

A becslések szerint 2050-ig a demens emberek 71 százaléka az alacsony- és közepes jövedelmű régiókban fog élni, tehát a kockázati tényezők csökkentését világszintű hatékony közegészségügyi programok bevezetése segítheti. 

A Nemzetközi Alzheimer Társaság a Világjelentésében  öt fontos dologra hívja fel a figyelmet, amivel csökkenthető a demencia kialakulásának kockázata: 

1. Vigyázzon a szívére! 

2. Mozogjon!

3. Táplálkozzon egészségesen!

4. Tornáztassa az agyát is!

5. Élvezze a társas tevékenységeket!


NEMZETKÖZI HELYZET

A demencia és az idősödő népesség „ketyegő időzített bomba” világszerte.

A világ lakossága idősödik. Az orvostudomány és az egészségügy XX. századi fejlődése következtében az emberek hosszabb, életet élnek. Ez a Nem Fertőző Betegségek (Non-Communicable Disease (NCD)), így pl. a demencia nagyobb mértékű elterjedéséhez is vezetett.

Az életkor növekedésével párhuzamosan a betegség előfordulása robbanásszerű méreteket fog ölteni ebben az évszázadban, és a következő évtizedekben a helyzet rosszabbodása várható.

A  betegség előfordulása közvetlen összefüggést mutat a népesség globális elöregedésével, mivel a magas életkor az Alzheimer-kór legfőbb rizikófaktora. 

2050-re a világ népességéből 1,5 milliárd ember lesz 65 év feletti (ENSZ), illetve 2 milliárd lesz 60 év feletti (WHO).

Az Alzheimer-kór a XXI. század legkritikusabb demográfiai kihívása. Közegészségügyi és szociális ellátási katasztrófa előtt áll a világ, ezért a kormányoknak, beleértve a magyar kormányt is, sürgősen és halaszthatatlanul lépniük kell, azonnali intézkedésekkel kell felkészülniük a pusztító Alzheimer-kórra! 

A világ egészségügyi közössége felismerte, hogy a demencia globális fontosságú egészségügyi probléma, felismerte  a cselekvés szükségességét és annak fontosságát, hogy a demencia problémaköre felkerüljön a világ közegészségügyi napirendjére.

Az ENSZ, a  WHO, a G8-ak és a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI), amely nemzetközi non-profit szervezetként hivatalos kapcsolatot tart fenn a WHO-val, közösen szólítják fel a nemzeteket, a kormányokat, a döntéshozókat és illetékeseket, hogy a demenciát tekintsék kritikus közegészségügyi fontosságúnak és kezeljék világméretű közegészségügyi krízisként. 

2011-ben az ENSZ Politikai Nyilatkozatában a demencia ötödikként bekerült a Nem Fertőző Betegségek közé. 

Az állam- és kormányfők felismerték, hogy a demenciának is, hasonló figyelmet kell szentelni, mint a cukorbetegségnek, a daganatoknak, a tüdő- és a szív-érrendszeri betegségeknek. 

E jelentős előrelépés teszi lehetővé a demencia korai felismerését és megfelelőbb kezelését, a hatékony egészségügyi programokhoz való hozzáférést, valamint a krónikus ápolási és kockázat-csökkentő programok kidolgozását.

A WHO 2012-ben közzé tett Demencia Jelentése a jó klinikai gyakorlatok (best practice) és a különböző országokból begyűjtött gyakorlati esettanulmányok bemutatásán kívül az eddigi legátfogóbb adatokkal szolgál, ideértve az alacsony- és közepes-jövedelmű országok nehezen hozzáférhető statisztikai adatait, amelyek drámaian hangsúlyozzák, hogy ez valóban egy globális probléma és nem csupán az „ipari társadalmak betegsége”.

2013-ban a G8-országok Demencia Csúcstalálkozóján első alkalommal indítottak globális ellentámadást a demencia világproblémája ellen. Felhívták a figyelmet, hogy a jövőben drámaian fog emelkedni az idősek száma és a helyzet tovább romlik.  A csúcstalálkozón elhangzott legújabb adat szerint 44 millió ember él demenciával világszerte. Az új statisztikák azt mutatják, hogy az egész világon növekedett a demenciával élők száma, 22%-os a növekedés a 2010-es korábbi becslésekhez képest. Ha ez így folytatódik, 2050-re Európában 16 millióan lesznek demensek. Felszólították a vezetőket, hogy a demencia kutatást tegyék globális prioritássá.

Az ADI a 2011 óta közzé tett éves Világjelentéseiben felszólítja a kormányokat a Nemzeti Demencia Stratégia elkészítésére annak érdekében, hogy a nemzeti egészségügyi és szociális ellátórendszerek megfelelően kiépüljenek és finanszírozva legyenek. A demencia különböző stádiumaiban lévő embereknek csak a stratégia által lehet biztosítani a jó minőségű, hosszú távú gondozást. Ahhoz, hogy a demenciával élők minőségi és teljes életet élhessenek arra van szükség, hogy a demencia népegészségügyi prioritás legyen és alapos, kész tervekkel, stratégiákkal rendelkezzünk.

A WHO Jelentése szerint 2010-ben 7,7 millió új demencia eset volt, ez négy másodpercenként egy új beteget jelent. Tekintettel a társadalmak globális elöregedési folyamatára 2050-re az újonnan diagnosztizált betegek száma elérheti akár az évi 24.6 millió főt. A betegszámok éves szintű növekedése 2010-2050 között várhatóan 16.15 millió fő lesz. Ez azt jelenti, hogy 646 millió új esetszám lesz az elkövetkező 40 év során, amihez hozzáadódik a jelenlegi 44 millió ismert demens betegszám, hacsak időközben nem találunk rá megfelelő gyógymódot, vagy olyan kezelést, amely késlelteti a betegség megjelenését vagy lassítja előrehaladását.

Az elkövetkező 40 év során várhatóan 682 millió ember fog Alzheimer-kórban szenvedni! Ez a szám jelentősen magasabb mint Észak-Amerika népessége (542 millió) és majdnem eléri az európai lakosok számát. 

2010-ben az Európai Unióban közel 10 millióra, ebből Magyarországon 250.000-re tehető a demens-betegek száma, de a betegségben érintett családtagoké - vagyis szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké és közvetlen hozzátartozóké a többszöröse -, akiknek életét gyökeresen változtatja meg a betegség. 

A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely a demencia esetek 70%-át okozza. 

Az Alzheimer-kór és más demenciák a betegek életvitelének minden aspektusát károsan befolyásolják, csakúgy, mint a környezetük, elsősorban a gondozóik életét. Az ADI 2011. évi adatai szerint a gondozók 40-75%-a  jelentős pszichológiai betegséggel küzd,  és 15-32%-a depresszióval. 

Az ADI szerint a 44 millió beteg 75%-át hivatalosan nem diagnosztizálták - 4-ből 3 esetben nincs hivatalos diagnózis, ezért sokan nem kapnak gyógykezelést, tájékoztatást, ápolást vagy támogatást. 


HAZAI HELYZET

A TÁRSASÁGRÓL 

A Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága 15 éve küzd közösen a Nemzetközi Alzheimer Társasággal és az Alzheimer Europe-al annak érdekében, hogy tekintsék az Alzheimer-kórt az európai közegészségügy egyik kiemelt kérdésének és kerüljön kidolgozásra egy európai cselekvési terv, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) biztosítsa az Alzheimer-kór magasabb nemzeti egészségügyi prioritását. 1999 óta össztársadalmi szinten irányítja rá a figyelmet a demenciára, ezenbelül kiemelten az Alzheimer-kórra. 

A TÁRSASÁG LEGFŐBB CÉLJAI

Alzheimer Világkonferencia megtartása Budapesten, 2016. április 20-24. között

Meggyőződésünk, hogy egy ilyen rangú esemény sikeres megrendezése erőteljesen ráirányíthatja a Közép- Kelet-Európai régió döntéshozóinak és szakembereinek is a figyelmét  a demenciával kapcsolatosan fennálló hiányosságokra, valamint megváltoztathatja mind a hazai  döntéshozók, mind a magyar társadalom hozzáállását ehhez a drámai betegséghez.

Nemzeti Demencia Stratégia:  Az ENSZ, a WHO, a G8-ak, az Európai Unió és a Nemzetközi Alzheimer Társaság elvárásainak megfelelően hazánkban is mielőbb megalkotásra kerüljön a társaságunk kezdeményezésére és közreműködésével. A Stratégiával XXI. századhoz méltó egészségügyi és szociális szolgáltatásokat akarunk kialakítani a demens-betegek és gondozóik számára,  amelyek kortól és társadalmi helyzettől függetlenül mindenki igényeit kielégítik. 

Elérni, hogy a 250.000 demens-beteg és hozzátartozóik mindmáig rendezetlen egészségügyi-szociális helyzetének, komplex gondozásának és ápolásának megoldása érdekében a demenciát tekintsék hazánkban is kiemelt egészségügyi prioritásnak. 

1)   A demens-betegek fogyatékossá nyilvánítása

2)   Ápolási díj minden demens-beteget gondozó hozzátartozónak

3)   Országos demens nappali ellátóhálózat létrehozása   

4)   Minőségi demens-gondozó otthonok és részlegek létrehozása 

5)   Országos Agybarát Közösséghálózat létrehozása - Prevenció és edukáció 

6)   Távgondozás fejlesztése


ALZHEIMER VILÁGNAP 

Az Alzheimer Világnap évenkénti megrendezését 1994-ben indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, és napjainkra már 84 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. A Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága 2001 óta rendezi meg az Alzheimer Világnapot. 


ESEMÉNYEK:

Webkonferencia

Központi téma: Korunk kihívása az Alzheimer-demencia 

A MedAdherence Kft. és a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága szervezésében, a Schwabe Hungary Kft. és a Magyar Vöröskereszt támogatásában.

Helyszín: Magyar Vöröskereszt (Budapest, V. Arany János u. 31.

Időpont: 2014. szeptember 19-én (pénteken)14.00 


Globális Agybarát Közösség - Global Brain Friends Community

Központi téma: Prevenció

A Globális Agybarát Közösséget a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága prevenciós céllal hozta létre. 

Világszerte, iskolázottságtól és életkortól függetlenül, tudatosítani szeretnénk az emberekben, hogy szellemi épségünk, emberi méltóságunk, önálló életvitelre való képességünk fenntartásához saját érdekünk megőrizni AGYUNK frissességét.

Bízik a társaság abban, hogy 2016-ig sok hasznos információval és jó gyakorlattal bővül a prevenciót támogató agyvédelmi tudásbázis, növekszik a megelőzéssel kapcsolatos tudatosság. 

A Felhívás több nyelven kerül fel az oldalra: magyar, angol, német, francia, spanyol, orosz, kínai, japán

Hely: FACEBOOK-on „Global Brain Friends Community” címmel

Időpont: 2014. szeptember 21.


Alzheimer Világnapi  Memória – Híd –  Koncert – Játszóház 

Központi téma: Fókuszban a megelőzés - prevenció

Figyelemfelhívó akció a megelőzésre zenével és játékkal a Feledékeny Emberek 

Hozzátartozóinak Társasága, a Jazz And More, a Játszóház Projekt, a 
Magyar Vöröskereszt és a Schwabe Hungary Kft. közös szervezésében.

A művészek és a „játékmesterek” azért vállalták a fellépést és a közreműködést, hogy segítsenek felhívni a társadalom figyelmét a megelőzésre.  

A  prevenció segít abban, hogy mentálisan és fizikailag is a legtovább fittek maradjunk! 

Tudni kell, hogy már fiatalon fel kell készülni arra, hogy agyunk egészséges és működőképes maradjon életünk végéig!

A  zene és a játék növeli az aktivitást, fejleszti a memóriát, a gondolkodást, a koncentrációt, a kommunikációt, a kreativitást, a szociális készségeket, stimulálja az érzelmeket, csökkenti a stresszt és a depressziót! A legnagyobb csapatépítő!
Közreműködők:

Berkes Gabriella musical színművész
Berkes Olivér előadóművész
Bódy Magdi jazzénekes 
Jazz And More - karigazgató: Halkovics Ágnes

Műsorvezető: Berkes Gabriella

Szervező: Himmer Éva

Helyszín: Budapest, V. ker. Vörösmarty tér

Időpont: 2014. szeptember 21. (vasárnap) 16.00-19.00


További sajtóinformáció:

Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága 

Himmer Éva, elnök

telefon: 06-30-281-9139
e-mail: ehimmer@t-online.hu   




alzheimer


SENIOR ARGENTIN TANGÓ KLUB